Információk, érdekességek
A melegebb időjárás miatt vannak új csípőszúnyog fajok
2022. június 07.
A melegebb időjárás miatt telepednek meg új csípőszúnyog fajok Európában; a fertőző betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) ugyanakkor még nem alkot stabil populációt Magyarországon – mondta Soltész Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
A zebraszúnyognak is hívott ázsiai tigrisszúnyogot kizárólag a nyári időszakban található meg Magyarországon, a hideg teleket nem éli túl. Ebből arra következtetnek, hogy állománya “mindig újra” betelepül.
Ahhoz, hogy “komolyabb kórokozókat” is terjeszteni tudjon, stabil populációra lenne szüksége – hangsúlyozta Soltész Zoltán, aki szerint teljes szúnyogpopulációkat teljesen kiirtani nem lehet, csak azok gyérítése lehetséges.
A védekezés módjai között mechanikai, kémiai és biológiai módszereket is említett a kutató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes azokat a házkörüli helyeket ellenőrizni, ahol megrekedhet a csapadék, mert abban a szúnyogok – már igen csekély mennyiségű víz esetén is – képesek szaporodni.
Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog
Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket.
Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22 féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is.
A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon – közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpont.
A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.
Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?
2022. május 31.
Eat, Sleep, Binge Watch, Repeat
A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.
„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.
Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?
Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.
A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban – legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat –, akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.
Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.
A világon már a harmadik ember gyógyult ki a HIV-fertőzésből őssejtáltültetéssel
2022. május 15.
A világon már a harmadik ember, egyben az első nő gyógyult ki a HIV-fertőzésből őssejtátültetéssel – írta a BBC hírportálja.
A páciens leukémiája miatt kapott őssejteket olyan donortól, aki természetes ellenállóképességgel rendelkezik az AIDS-et okozó vírussal szemben. A nő már négy hónapja vírusmentes.
Az esetet egy denveri orvosi konferencián mutatták be. A beteg köldökzsinórvért kapott a tumorkezelés részeként, és azóta nem kell szednie a HIV elleni antiretrovirális gyógyszerét.
Az eset egy nagyobb amerikai kutatás része volt, melyben HIV-fertőzötteket vizsgáltak, akiknek ugyanilyen típusú transzplantációval kezelték a daganatát vagy más súlyos betegségét.
Az átültetésre kiválasztott sejteknek egy különleges genetikai mutációja van, mely azt jelenti, hogy a HIV-vírus nem képes megfertőzni őket. A tudósok úgy vélik, az átültetést kapó páciens a kezelés eredményeképpen szintén ellenállóvá válik a HIV-vel szemben.
Az őssejtátültetés hatékonyságát 2007-ben bizonyították, amikor az első beteget, Timothy Ray Brownt HIV-mentessé tették. Olyan donortól kapott őssejtet, aki természetes rezisztenciával rendelkezett a HIV-vírussal szemben.
Azóta már kétszer sikerült ugyanez: előbb egy Adam Castillejo nevű páciens, majd most a New York-i beteg esetében. Mindhármuk rákos volt, életük megmentésére őssejtátültetésre volt szükségük. Nem HIV-fertőzésük meggyógyítása volt az elsődleges cél. A terápia túl kockázatos ahhoz, hogy minden HIV-fertőzöttnél alkalmazhassák.
A fertőzöttnek az antiretrovirális gyógyszerek az átlagos élettartamhoz közeli kilátásokat biztosítanak.
Továbbra is a jövendőbeli vakcinák és a vírust a szervezetből kipusztító gyógyszerek jelentik a reményt a betegség kezelésére.
Az autizmus egyik jele már az első hónapokban kimutatható
2022. május 13.
Már két hónapos korban kimutatható az autizmus egyik jele a gyerekeknél – derült ki amerikai kutatók új vizsgálatából, amely során a babák szemkontaktusát elemezték születésüktől három éves korukig.
Alacsony szemkontaktusra való hajlandóság
szakemberek arra jutottak, hogy a háromévesen autizmussal diagnosztizált gyerekeknél már az életük első pár hónapjában megfigyelhető volt a betegség egyik legjellegzetesebb tünetének számító gyenge szemkontaktus. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szemmozgást követő technológiával mérték, hogy a gyerekek miként néztek és válaszoltak bizonyos szociális jelekre.
Az atlantai Emory Egyetem orvostudományi tanszékének szakemberei által vezetett vizsgálat szerint a későbbiekben autizmussal diagnosztizált kicsik már két hónapos koruktól kezdődően folyamatos szemkontaktus-csökkenést mutattak, amikor természetes emberi interakciókat mutató videókat nézettek velük – adta hírül a BBC News.
Mit és hogyan vizsgáltak a kutatók?
“Ezek az autizmus legkorábbi jelei, amelyeket valaha megfigyeltünk” – húzta alá a kutatást vezető Warren Jones. A vizsgálat során a szakemberek 59 olyan bébit figyeltek meg, akiknek esetében magas volt az autizmus kockázata, mivel a testvérük is ezzel a betegséggel élt, valamint 51 olyan kicsit is bevontak, akiknél alacsony volt a kockázat.
A kutatók egészen hároméves korukig követték figyelemmel a gyerekeket: ekkor hivatalosan is kivizsgálták őket, tizenhármuknál állapították meg az autizmust és az Asperger-szindrómát is magába foglaló autizmus spektrumzavart (ASD): 11 fiúnál és 2 lánynál.
A kutatók ezután alaposan elemezték az érintett gyerekek szemmozgására vonatkozó adatokat és meglepő eredményre jutottak. “Az autizmussal élő csecsemőknél a szemkontaktus már életük első hat hónapjában csökkenni kezd” – mutatott rá Jones, hozzátéve, hogy ezt kizárólag kifinomult technológiával lehet észlelni, vagyis a szülők számára láthatatlan. Mint hangsúlyozta, amennyiben a szülőknek aggodalmaik vannak, mindenképpen keressék fel gyermekorvosukat.
A fogamzásgátló strukturális változást okoz az agyban
2022. április 22.
Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be.
A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban. Ennek oka részben az, hogy a hipotalamusz nagyságának mennyiségi elemzése MRI-vizsgálatokkal még nem állt rendelkezésre – ismertette a kutatást az eurekalert.org tudományos portál.
“Nincsenek megfelelő kutatások a szájon át bevett fogamzásgátlók hatásáról az élő emberi agynak ebben a kicsi, de nagyon fontos részében. Először dolgoztunk ki egy eljárást a hipotalamusz méretének megállapítására, és arra az eredményre jutottunk, hogy a jelenleg használatos fogamzásgátló tabletták kapcsolatba hozhatók a kisebb hipotalamusszal” – mondta el a kutatásban részt vevő Michael L. Lipton professzor, a New York-i Montefiore Kórház MRI-szolgálatának orvosigazgatója.
A tablettában szedhető fogamzásgátlók a leggyakoribb születésszabályozó eszközök. Egy sor egészségi állapot kezelésére is használják őket, egyebek mellett szabálytalan menstruáció, akne, endometrózis és policisztás petefészek szindróma esetén. Az amerikai járványügyi hivatal adatai szerint 2015 és 2017 között 47 millió 15 és 49 év közötti amerikai nő használt fogamzásgátlást, 12,6 százalékuk fogamzásgátló tablettát szedett.
A most közzétett kutatáshoz Lipton és kollégái 50 egészséges nőt toboroztak, akik közül 21 fogamzásgátló tablettát szedett. Mind az 50 nő agyát MRI-vel vizsgálták, és megállapították hipotalamuszuk méretét.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...404142...247