Információk, érdekességek

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Fotó: freepikEgy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.


Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Fotó: zinkevych | freepikGyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem

Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:

  • gyógyszerkutatással,
  • sztenderdizálással,
  • gyógyszerellenőrzéssel,
  • raktározással,
  • tárolással,
  • gazdálkodással,
  • gyógyszerexporttal, -importtal,
  • gyógyszerismertetéssel.

A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:

  • természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
  • fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
  • koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
  • nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Injekciós fogyasztószerek?

2025. október 02.

Ön is szívesen fogyna le gyógyszeres injekciókkal? Azért a helyzet komplikáltabb egy pár tűszúrásnál, mivel számos tévhit kering a köztudatban a fogyasztóinjekciók alkalmazásával kapcsolatban.

Fotó: eatcute © 123RF.comA túlsúly és az elhízás nemcsak esztétikai hiba, hanem számos kockázattal jár, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcsere-betegségek, köztük pl. a cukorbetegség szempontjából, csakúgy, mint az ízületi károsodások kialakulását tekintve.

Új hatóanyagok a fogyókúrához

A túlsúly és az elhízás kezelésére alkalmazható gyógyszerek palettája új – vényköteles – hatóanyagokkal bővült. (Az új hatóanyagok, így a liraglutid és a tirzepatid az ún. glükagonszerű peptid-1 [GLP-1]analógok csoportjába tartoznak.) A GLP-1analógokat eredetileg a szénhidrát-anyagcsere karbantartására fejlesztették a cukorbetegek kezelésére, de kiderült, hogy azok jelentős testtömegcsökkenés előidézésére is képesek.

Ma már vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a liraglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek olyan módon képesek fogyást előidézni, amely számos előnnyel jár a szív- és érrendszer, ill. az anyagcsere vonatkozásában is. leszögezendő, hogy a gyógyszeres fogyáshoz lényeges orvos segítségét kérni: egyrészt az említett fogyasztószerek nem alkalmazhatók mindenkinél, másrészt az adagolásuk – a terápia optimalizálása és a lehetséges mellékhatások miatt is – orvosi kontrollt tesz szükségessé.


Rengeteg gyógyszer okozhat fényérzékenységet, sőt kiszáradást is nyáron

2025. augusztus 16.

Fotó: freestocks | UnsplashTöbb száz készítmény okozhat fényérzékenységet és válthat ki akár komoly bőrtüneteket is, más orvosságok a szervezet hőháztartására hathatnak kedvezőtlenül. Nyári gyógyszerszedési tanácsok a Semmelweis Egyetem főgyógyszerészétől, dr. Sebők Szilvia mesteroktatótól.

Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek – ezek mind olyan gyógyszercsoportok, amelyek használata nyáron fokozott figyelmet igényel, mert fényérzékenységi reakciót válhatnak ki.

A fényérzékenységen belül az ún. fototoxicitás felelős az esetek nagyobb részéért – mondta dr. Sebők Szilvia.

Ez akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna: ég, szúr, fáj, akár fel is hólyagosodhat. Ezek a reakciók nem egyén-, sokkal inkább dózisfüggők, vagyis minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, és minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra.


A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...84