Információk, érdekességek
Érzelmi hullámzások, avagy utazás érzéseink körül
2026. október 03.
Miért könnyebbülünk meg, ha jól kisírjuk magunkat? Mi köze a fülcimpa hosszának a féltékenységhez? Érezhetjük-e mások félelmének a szagát? Hasonló kérdésekre keressük a választ miközben vezetõnk feltárja kilenc alapvetõ érzés - öröm, szomorúság, undor, harag, szeretet, féltékenység, félelem, remény, bûntudat - tudományos hátterét.
Megtudhatjuk, hogyan lép kölcsönhatásba agyunk és testünk az érzelmek kiváltásában, és mit tehetünk - ha egyáltalán tehetünk valamit -, hogy féken tartsuk érzelmeinket.
A kutatásban rejlõ lehetõségek igen szerteágazóak kezdve attól, hogy megtaláljuk azt a parfümöt, amelytõl az ellenkezõ nem tagjai lábunk elé omlanak, egészen odáig, hogy megtanuljuk becsapni a hazugságvizsgáló gépet. A szerzõ az érzelmek fiziológiai és szociológiai eredetét kutatja tudósok, mûvészek, terapeuták, filozófusok és a készséges vízi patkány segítségével. Arra ítéltettünk, hogy érzelmeink uralkodjanak rajtunk, vagy létezik bennünk ráció és bölcsesség? Ha már minden áldott nap felülünk érzelmeink hullámvasútjára, Claudia Hammond invitálására kissé másképp tesszük. Elgondolkodtató utazásban lesz részünk ...
Visszerekkel az ülőmunka is fájdalmas
2026. október 01.
A legtöbb ember manapság ülőmunkára van ítélve, ami különböző egészségügyi gondokat von maga után. Ilyen többek között a visszértágulat is, ami kezdetben inkább csak esztétikailag zavarja az embert, ám egy idő után fájdalmassá is válik. Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa elárulja, mi mindent lehet tenni ilyenkor.
Kezdetben nem okoz panaszt
Sokan, amikor megjelennek a lábaikon a kitüremkedő visszerek, nem tesznek semmit, gondolván, hogy ami nem fáj, azzal nem kell mit kezdeni. Sajnos ez a hozzáállás azonban az idő folyamán megbosszulhatja magát, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag rövid időn belül megnehezíti az ember mindennapjait.
Eleinte csupán annyi gondot okoz, hogy a nap végére úgynevezett nehézláb érzés jelentkezik, és jól esik felpolcolni őket. Később ezt felváltja egy erősebb fájdalom, feszülő érzés, ami akár már napközben is felléphet, főleg hosszabb ülés során, így az irodában akár a munkavégzést is megnehezítheti, hiszen a furcsa érzés és a trombózistól való rettegés elterelheti a figyelmet az aznapi dolgokról.
Ez főleg a nyári időszakra igaz, viszont akinek már előrehaladottabb állapotban vannak a visszerei, azok akár még a téli hónapokban is panaszkodhatnak a végtagjaikra. De vajon mit lehet tenni, hogy csökkenjen, vagy végérvényesen megszűnjön a fájdalom?
Fényterápia – a sötét gondolatok ellen
2026. szeptember 26.
Õsszel, amint az elsõ sárga levelek lehullanak, egyeseknél a nyáron oly jellemzõ jókedv egyszerre elmúlik, a napfényes évszakban felhalmozott energiatartalékok leapadnak. Állandóan fáradtak, melankolikusak, nehezükre esik reggelente felkelni. Nem is szólva arról, hogy ellenállhatatlan vágyat éreznek az édességek és a tésztafélék iránt, ami persze nem múlik el nyomtalanul – ilyenkor persze felszednek néhány kilót.
A szakorvos szerint ezek a klasszikus, „szezonális” depresszió tünetei, amelyek nem olyan súlyosak. A téli idõszakban kezdõdõ és az annak az idõtartamára korlátozódó depresszió esetén az állandósult rosszkedven, fáradtságon, gyengeségen kívül álmatlanság, étvágytalanság léphet fel, ugyanakkor az ellenkezõje sem ritka: a túl sok alvás iránti igény és az édességek iránti olthatatlan vágy is lehet a velejárója. Mint a „szezonális” elnevezés is mutatja, ez a fajta depresszió általában szeptember közepétõl márciusig tart, és a tavasz beköszöntével elmúlik. Ha nem tesznek ellene, várható, hogy a következõ õsszel újból megjelenik.
Az õsszel jelentkezõ és tavasszal megszûnõ tünetek összessége – a megfigyelések szerint – az ebben az idõszakban tapasztalható kevesebb és gyengébb napsugárzásra, a rövidebb nappalok miatti, sötétebb fényviszonyokra vezethetõ vissza. Természetesen a szezonális depresszió felléptekor genetikai és környezeti tényezõk is közrejátszanak, melyeknek az említett fényhatásokkal való kombinációja okozza a rossz kedélyállapotot, a kedvetlenséget, a fáradtságot. Mai ismereteink szerint ez a jelenség – az alvással is összefüggõ – melatoninhormon termelõdésével áll kapcsolatban. Normális körülmények között ez csak éjjel választódik ki, hajnali 4–5 óra közötti csúcsidõvel. A tudományos vizsgálódások alapján az a tény, hogy a szervezet az éjszakai sötétség után elõször reggel van fénynek kitéve, azzal a hatással jár, hogy megszûnik a melatonin termelõdése (így az álmosság, a fáradtság is).
A hallójárat tisztításáról
2026. szeptember 25.
A fül tisztítása olyan, mint a futball: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de csak kevesen vannak, akik valóban jól csinálják. Mindenekelõtt tisztázni kell, hogy egészséges fülben összegyûlõ fülzsírról vagy beteg fülrõl van-e szó? Ennek eldöntése szakorvost igényelhet.
Ezután – ha egészséges fül tisztításáról beszélünk –, figyelembe kell venni, hogy zsíros-e vagy száraz-e a bõr: a szárazbõrûeknek a hallójáratával egy életen át nem kell foglalkozni, mert a képzõdõ kevés, száraz, inkább levált hámpikkelyecskének tûnõ fülzsír a hallójáratból a rágómozgások kapcsán spontán kiürül. Ilyen esetben a fül tisztogatása a legkülönbözõbb, egyébként éppen erre a célra forgalmazott fültisztító pálcikákkal (nem szólva a hajcsatról, gyufapálcikáról és társairól) teljesen felesleges.
A másik véglet az olyan erõsen zsíros bõrû ember, akinek annyi fülzsír képzõdik a fülében, hogy kéthavonta vagy még sûrûbben jelentkezik fülmosásra a fülészeten. Ilyenkor a fültisztító eszköz nemcsak felesleges, de kifejezetten káros. Ezekkel a pálcikákkal ugyanis a hallójáratban képzõdött fülzsírt kemény, akár babnyinál is nagyobb „dugóvá” sikerül összepréselni, és ez már pusztán nyomásával fülfájást okoz, különösen, ha mosdáskor vagy uszodában egy kis víz kerül a hallójáratba, amitõl a fülzsírdugó megduzzad. Amíg a dugó mellett egy parányi kis rés is van, addig jó a hallás, de mihelyt ez a kis átjáró, például a fent említett módon elzáródik, azonnal romlik a hallás. Ilyenkor szokták mondani, hogy „víz ment a fülbe”.
Szépen és egészségesen
2026. szeptember 18.
Az ápoltság ugyanolyan fontos része a gondozott láb, mint a tiszta, egészségesnek és természetesnek ható hajkorona. A harmonikus megjelenés és jó közérzet érdekében áldozzon idõt önmagára!
Ha zavarják õsz hajszálai, tegyen ellene! Ha teljes mértékben õsz a haja, csak az állandó hajfesték fed tökéletesen. Akinek szõkés a haja, citromfûpakolással világosíthatja azt. Merjen melíroztatni! Ideális azoknak, akik a szõke hajat szeretik. Elsõsorban olyan hölgyeknek ajánlott, akik õsz hajukat világos „alapként” kívánják elrejteni. A melírozás elõnye, hogy az összbenyomás a haj egészére kiterjed, míg a festés, színezés csak részleges. A színeket elég két-három havonta összehangolni ahhoz, hogy a végsõ hatás diszkrét legyen. Ha színezi haját, hajszínéhez közeli tónust válasszon. A hatás legyen természetes.
Igaz-e, hogy a fintorgás ráncosít?
Ne fintorogj, mert megráncosodsz! Rendszerint ezzel szokták ijesztgetni a szülõk a gyakran grimaszoló gyerekeket. Pedig helyénvalóbb volna, ha a figyelmeztetést a felnõtteknek címeznék.
Az szinte a lehetetlennel határos, hogy közönséges földi halandó elkerülje a ráncosodást, de azt mindenki tudja, hogy a mosolygós ember arca kevésbé ráncosodik, mint azé, aki örökké morózus, szigorú, búvalbélelt. Az arc szépségének különösen a gyakori homlokráncolás árt.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...252