Információk, érdekességek
Az akaraterõ a legjobb ellenszer
2026. március 25.
A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?
Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.
A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.
Fogászati szorongás
2026. március 19.
A szorongásnak nagyon is pontosan meghatározható ára van. A PubMed globális szinten több mint 350 milliárd dollárra becsüli a fogászati betegségek közvetlen költségeit, amelyek jelentős része a „szorongás miatti halogatás” számlájára írható.
„Magyarországi viszonylatban a dentofóbia ára döbbenetesen jól számszerűsíthető: míg egy kezdődő szuvasodás ellátása esztétikus töméssel 30-50 ezer forintra tehető, a szorongás miatti halogatás két-három év alatt elhalt foghoz vagy súlyos gyulladáshoz vezethet. Ebben a fázisban a költségek drasztikusan megugranak, hiszen a technológiai igényességtől függő gyökérkezelés és fogfelépítés már 150-400 ezer forintra rúghat, ha pedig a fog menthetetlen, az implantáció és a korona ára elérheti a 400-600 ezer forintot is. A félelem miatt elhalasztott vizit így tízszeres vagy akár hússzoros szorzót jelent a kiadásokban, ami egy átlagos, gyermekkori traumák miatt kontrollt hanyagoló magyar családnál éves szinten több százezer, de akár egymillió forintos extra terhet is róhat a költségvetésre – teszi hozzá Dr. Czigler Péter.
Hogyan győzzük le a szörnyet a székben?
Bár a szorongás ősi ösztön, a 2026-os fogászati technológia és a páciensközpontú pszichológia már messze túlmutat a puszta fájdalomcsillapításon. A cél nem csupán a beavatkozás szakszerű elvégzése, hanem egy traumatikus élményektől mentes, új alapokra helyezett, bizalmi viszony felépítése. Ebben a megújult eszköztárban a legfontosabb lépés a kontroll visszaszerzése: ha előre megállapodunk orvosunkkal egy egyszerű “Stop” jelzésben – például a bal kéz felemelésében –, a pánikreakció azonnal enyhül, hiszen tudjuk, hogy bármikor megállíthatjuk a folyamatot.
Csípőkopás, csípőfájdalom
2026. március 16.
Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!
A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.
A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.
Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!
Mit üzennek az ízületeink tél végén?
2026. március 13.
Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.
Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.
„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”
Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata
2026. március 09.
Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.
Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.
Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...248