

Információk, érdekességek
„Holtágak” a bõr alatt
2007. április 28.
Az ember felegyenesedett, felállt, aztán feltalálta a széket és leült. Állni és ülni hétköznapi dolog. Mindkét testtartás a civilizáció velejárója, de idegen a test anatómiai szerkezetétõl. Errõl legszemléletesebben a vénák vallanak. Hosszuk és szerkezetük ugyanis egy állandóan mozgó, gyakran menekülõ, pihenésben leginkább négykézlábra ereszkedõ élõlény szükségletei szerint fejlõdnek ki.
A mozgásszegény életmód sokszor olyan vénákba is vért présel, amelyek egyébként használaton kívül maradnának. Ha ez a vér nem távozik mozgással, akkor elõbb-utóbb kialakul a visszér valamilyen formája. A jólétérõl ismert Svájcban tíz felnõtt közül hatnak visszeres a lába. Ott viszont, ahol szék híján még a földön ülnek, egyet is alig lehet találni.
Lábápolás felsõfokon
2007. április 24.
Tyúkszem, bõrkeményedés, gomba, kérges bõr: az elhanyagolt és fáradt láb jellemzõje. Pedig az alsó végtagokat – csakúgy, mint a test bármely más részét – gondozni, ápolni kell, hiszen az állandó megterhelés rontja, deformálja azokat.
Az embernek a lába viseli a legnagyobb terhelést, ezért legalább annyira kell gondozni és ápolni, mint a test többi részét. A gondok már a rosszul választott cipõnél és a csizmánál kezdõdhetnek, ezek ugyanis, például muszálas harisnyával, zoknival együtt, hátráltatják az alsó végtagok normális élettani muködését, a mirigyelválasztást, a bõr lélegzését. E ruhadarabok megakadályozzák a lábfejen, pontosabban az ujjakon a bõr felszínére ömlesztett anyagcseretermékek elpárolgását, amelyek – felhalmozódva – jó táptalajt teremtenek a gyulladásos folyamatoknak. A már kialakult problémákkal szakemberhez kell fordulni. A megelõzéshez érdemes pedikurös tanácsát és rendszeres kezelését kérni. A lábápoló szakember csak egészséges testen végezhet kezelést. Az ápolás célja a láb állagának, állapotának megtartása, javítása, valamint az öregedési folyamatok késleltetése.
Szív- és érrendszeri betegségek ellen a nõk sem védettek
2007. április 24.
Az utóbbi évek orvosi kutatásainak egyik legmegdöbbentõbb ténye: a nõk többsége is szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ugyanúgy, mint a férfiak. Ezt az elgondolkodtató adatot ráadásul alig ismerik a nõk, pedig szívproblémák miatt többen halnak meg, mint az összes daganatos betegségben együttvéve.
A nõk koszorúér-betegsége általában a 60. életévet követõen okoz panaszokat – vagyis átlagosan tíz évvel késõbb, mint a férfiaknál –, bár mind gyakoribb a kivétel. Még néhány megdöbbentõ adat: ha egy nõ infarktust kap, 50 százalékban biztos esélye van arra, hogy az elsõ koszorúér-elzáródásba belehal, míg a férfiak kockázata egy a háromhoz. Az infarktust túlélõ nõknek harmincnyolc, a férfiaknak pedig huszonöt százaléka meghal egy éven belül.
Kullancskaland erdõn-mezõn
2007. március 14.
A téli hónapok után, amikor végre az idõjárás nem zár be minket a négy fal közé, sokunkat kötéllel sem lehetne visszatartani egy jó kis kanyargós erdei túrától. De vajon a túrázni szeretõk hány százalékának jut eszébe indulás elõtt a túratérkép mellé a kullancstérképet is kiteríteni? Pedig jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a felfedezésre, bejárásra váró terület milyen mértékben veszélyes számunkra.
Szerencsére nem foglalunk el elõkelõ helyezést a közép-európai kullancstérképen, de azért hazánkban is akadnak kifejezetten veszélyes területek. Például Magyarország nyugati része számít veszélyesnek, fõként az, ahol bokros aljnövényzettel felnõtt erdõk vannak. Ilyen Zala és Somogy megye, de a bakonyi és mecseki erdõk is veszélyesek, ugyanakkor Nógrádban, Hevesben és Borsodban is nagyszámban fordulnak elõ fertõzések. A kullancsok a közhiedelemmel ellentétben nem a magasból vetik ránk magukat, hanem az aljnövényzetben a bokrok közt várnak táplálékukra, a kisebb-nagyobb emlõsállatokra, no meg ránk.
Hatásos védelem a felsõ légúti betegségek ellen
2007. február 08.
Egy új módszer segítségével hatékonyabban védhetjük családunk egészségét számos felsõ légúti betegség (pl. influenza, nátha, torokgyulladás) ellen, vagy betegség esetén gyorsíthatjuk a felépülést.
Az 1900-as évek elején egy Mecsnyikov nevû orosz tudós megfigyelte, hogy a kaukázusi emberek hosszabb és egészségesebb életet élnek. Ezt azzal magyarázta, hogy arrafelé sok Lactobacillus-tartalmú erjesztett tejterméket (pl. savanyított juhtejet) fogyasztanak, mely csökkenti a méreganyagokat termelõ kóros baktériumok számát. Mecsnyikov az immunitás megismeréséért végzett vizsgálataiért 1908-ban Nobeldíjat kapott. Újabb mérföldkövet jelentett a betegségek elleni kutatásban, amikor a közelmúltban két amerikai kutató felfedezte a Lactobacillusok egy különösen jótékony fajtáját, az LGG-t (Lactobacillus GG). Az LGG kiemelkedõ immunrendszer- támogató és egészségmegõrzõ hatását klinikai vizsgálatokkal is alátámasztották.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...177178179...188

