Információk, érdekességek
Az anyatej jótékony baktériumai
2024. június 18.
Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
A szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?
Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
Több mint 700 féle baktérium az anyatejben
Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.
A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát
Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.
Bimbósérülések megelőzése és „gyógyítása”
2024. június 16.
A szülés utáni napokban, de akár az első 1-2 hétben a mellbimbód érzékeny lehet, főleg a mellre tételt követő fél percben. A baba nyelve úgy dolgozik bimbódon, mint egy „finom smirgli”, és ez bizony fájhat.
A sérülések nagyon gyorsan kialakulhatnak, de nehezen, lassan gyógyulnak. Oka sem derül ki mindig, és ez is akadályozója lehet a gyógyulásnak. A bimbó sérülése különböző mértékű lehet, aminek következményei súlyos szoptatási nehézségeket okozhatnak.
Gondold át, mi okozhatja a sérüléseket
- Megfelelő-e a szoptatási pozíció és technika?
- A baba pocakja a te hasad felé nézzen, és arcocskájával teljesen a melled felé forduljon.
- Győződj meg, hogy szimmetrikusan, mélyen kapta-e be a bimbód és bimbóudvarod egy részét.
- Gombás fertőzés is okozhatja a mellbimbód érzékenységét. Ilyenkor a bimbód bőre viszket és környezete érzékennyé, rózsaszínné és hámlóvá válik.
- Túltelítődés, tejcsatorna-elzáródás, mellgyulladás is okozhatja a fájdalmat. Ha ezeket tapasztalod, ne késlekedj, vedd fel a kapcsolatot szakemberrel.
Javaslatok a fájdalom enyhítésére és megszüntetésére
- Váltogasd a szoptatási testhelyzeteket.
- Az anyatej 1-1 cseppjét kend el minden szoptatás után a bimbódon.
- Olyan melltartóbetétet használj, ami biztosítja melled szárazon tartását, szellőzését, és ezt gyakran cseréld.
- Használj 100% tiszta HPA-lanolint vagy hűsítő gélpárnát. Mindkettő nedves sebgyógyulást biztosít.
Milyen a jó szoptatós melltartó?
2024. június 14.
Az anyamellről való táplálás időszaka alatt nemcsak arra kell figyelnie a kismamának, hogy a csecsemő megfelelő mennyiségű és minőségű anyatejhez jusson, hanem mellei „karbantartására”, saját komfortérzetére is.
Abban, hogy a napjában többször szoptató kismama emlőbimbója ne „pálljon be”, majd ne sebesedjen ki, nemcsak a folyamatos tisztántartásnak van fontos szerepe, hanem a jó minőségű, speciálisan erre a táplálási időszakra kifejlesztett melltartónak is.
Mire jó a szoptatós melltartó?
Az új generációs szoptatós melltartók közös jellemzője, hogy a kosara, pántja tökéletesen illeszkedik viselője testére. Ennek a speciális fehérneműnek tehermentesítenie kell a szoptatás idején megnövekedett méretű mellek tartóizmait, szalagjait. Csak a funkcionálisan jól kialakított melltartó képes az anyatejtől duzzadó, elnehezedett emlőket „alátámasztani”. Rendszeres viselésével meg lehet előzni például a tejmirigyek méretnövekedése miatti hátfájást, illetve a szoptatás befejezése utáni mellmegereszkedést is.
Praktikus melltartóbetétet is viselnünk
A szoptatási időszakok között a termelődő anyatejtől a mell megduzzad és a tej a mellből csöpög. Célszerű az így szivárgó tejet a melltartóba helyezett melltartóbetéttel felfogni, mert a melltartóba „kicsöpögő” tej irritálhatja a bőrt, és fertőzésveszélyt is jelenthet. Az eldobható melltartóbetét higiénikusan kezelhető, használata kényelmes. Célszerű olyan melltartóbetétet választani, amelynek anyaga bőrbarát, természetes hatást kelt, jó a légáteresztő, és extra a nedvszívó képessége.
A korszerű, jó minőségű melltartóbetétek könnyen cserélhetők, jól pozicionálhatók a melltartóban a mellhez az alkalmazott ragasztócsíknak köszönhetően. A ragasztócsík csak a nevében ragasztó, valójában egy jól tapadó felület, ami lehetővé teszi, hogy a melltartóbetét ne mozduljon el a melltartóban. Az elmozduló melltartóbetét csökkenti a komfortérzetet, nem tudja teljesíteni maradéktalanul alapvető funkcióját és a szivárgó tej a melltartóba kerülhet, átáztatva azt. A betét külső borításának „vízzáró” tulajdonsága is hozzájárul a száraz érzés folyamatos fenntartásához.
Célszerű, ha a szoptatós anyuka magánál tart melltartóbetétet arra az esetre, ha szükséges a betét cseréje. A higiénia biztosítása érdekében előnyös, ha melltartóbetétek egyenként vannak csomagolva.
Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei
2024. június 12.
A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.
Melyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
Tudjon meg mindent a tüszőéréstől a menstruációig!
2024. június 11.
A nők immáron évtizedek óta használják a fogamzásgátló tablettákat a nem kívánt terhesség megelőzésére.
A női menstruációs ciklust két hormon szabályozza. Egyikük az ösztrogén, melyet a petefészek termel, a másik a progeszteron, mely a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatestben képződik. A ciklusos működést azonban nem a petefészek, hanem az agyalapi mirigy vezérli. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk további két – az agyalapi mirigy által termelt – hormonnal. Az egyik az FSH (folliculusstimuláló hormon), a másik az LH (luteinizáló hormon). Az FSH hatására fokozódik a petefészek ösztrogéntermelése és egy tüsző érésnek indul, az LH hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés.
A menstruációs ciklus alakulása
Mindezen ismeretek birtokában nézzük meg, hogyan is alakul a menstruációs ciklus. (A ciklus napjait a vérzés jelentkezésétől – ez az első nap – számoljuk.) A menses befejeződése után az agyalapi mirigy fokozza az FSH termelését, ennek hatására fokozódik az ösztrogéntermelődés, és érésnek indul egy petesejt. Körülbelül a 10. naptól emelkedik az LH-termelés és ennek hatására a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés.
A kialakuló sárgatest progeszteront termel. Körülbelül a 20. naptól a magas ösztrogén- és progeszteronszint miatt az agyalapi mirigy csökkenti hormonjainak termelését. Ennek következtében kevesebb lesz az ösztrogéntermelés; a sárgatest elöregedésével és sorvadásával párhuzamosan a progeszteronszint is csökken. A hormonszintek csökkenése következtében a 28. napon a méhnyálkahártya menstruációs vérzés keretében lelökődik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...121314...294