Információk, érdekességek
A túlhajszolt életmód akár meddőséget is okozhat
2024. június 30.
Sajnos napjainkban a stresszes, túlhajszolt életvitel már korántsem számít ritkaságnak. Minden egyes nap milliónyi teendőt kell elintéznünk, gyakran pedig a munkahelyünk mellett a magánéletünk is óriási nyomást helyezhet ránk. Ennek az eredménye a számos lelki probléma mellett akár meddőség is lehet. Mi ennek az oka, és hogyan növeljük a sikeres várandósság esélyét? Cikkünkből kiderül!
A túlhajszoltság és a meddőség közötti összefüggések
A rohanó életmód és az ezzel járó stressz negatívan hat a hormonális állapotunkra. A túlhajszoltság okozta hormonális változások egyrészt megakadályozhatják a peteérést, másrészt pedig a beágyazódást is gátolhatják. Természetesen erről számos orvos és pszichológus is beszámolt már az elmúlt évtizedekben, de az életvitelünk lassítása bizony nem mindig könnyű feladat.
A túlterheltség miatt jellemzően a prolaktin nevű hormonból termel többet az agyalapi mirigyünk, ez pedig várandósság hiányában a nemi hormonok termelődését is károsan befolyásolja. Így elmaradhat a tüszőérés, a nemi ciklus ideje pedig jelentősen nőhet.
A nők önfeláldozásának ára a gyermektelenség?
2024. június 28.
A nők szerepe a családjuk egészségének megőrzésében központi, gyakorlatilag azóta, hogy létezik család. Ők azok, akik gondolnak a megelőzésre, a megfelelő táplálkozásra, és gondoskodnak a családtagjaikról, amikor betegek. De önmagukra is komolyan figyelni kell, hiszen az ő egészségük az alapja a kisbabájuk egészséges életének.
A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van a ratkotunde.hu segítségére.
A nő egészsége=a család egészsége
Az ókorban a nők szerepe a házi tűzhely őrzése volt – persze sok más dolog mellett. Ez azonban nem egészen azt jelentette, mint sokan gondolják. A tűzhely a ház központja, lelke, vagyis a nő őrizte a család lelkét, egyensúlyát, egészségét. Ez mind a mai napig így van, csupán a körülmények változtak. Ma is, a nő lényegesen többet törődik a család egészségével, küld orvoshoz bárkit, önmagán kívül, amivel sokak szerint nincs gond, hisz ez az a szeretet, amire csak a nők képesek.
Bár ez a hozzáállás csodálatos és önfeláldozó, a gond az, hogy tönkre teheti a születendő baba egészségét. A kutatások ugyanis bizonyították: nagyjából 70%-ban az édesanya életmódja felelős a baba egészségéért.
Életmód?
Bizony, ma már a csapból is az folyik, hogy a megfelelő életmód az alapja annak, hogy megőrizzük saját, illetve leendő gyermekeink egészségét. De ez valóban igaz? Az életmód lehet a kulcs?
Részben igen, hiszen a megfelelő életmód az, mely biztosítja számunkra a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok megfelelő arányú bejutását a szervezetbe. Ehhez szükséges az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás is. De miért csak részben igaz akkor az állítás?
A gond a táplálkozásban keresendő. Ma, a tömegtermelés, vegyszerezés és gyorsételek világában az egészséges táplálkozás olyan hatalmas kihívás, aminek a legtöbben még akkor sem tudunk megfelelni, ha nagyon igyekszünk. A mai élelmiszereink beltartalma – vagyis ásványi anyag, nyomelem és vitamin – jelentősen, több, mint 50%-kal csökkent a 30-50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Emellett a minket érő káros környezeti hatások mértéke jelentősen megnőtt, vagyis egészségesen élni és étkezni ma sokkal nehezebb, mint hinnénk.
A hiperaktivitás felnőttkorban is megmaradhat
2024. június 25.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról (ADHD) általában azt gondolják, hogy csak gyerekeket érint, pedig a betegek 30-40 százalékánál ez a felnőttkorban is kimutatható – mondta Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója.
A szakember szerint a felnőttkori tünetek sokban különböznek a gyerekkoriaktól, amire magyarázatul szolgálhat a páciensek eltérő élethelyzete és a kifejlődött idegrendszerük.
Így a hiperaktivitással összefüggő tünetek kevésbé lesznek jelentősek, de például a szétszórtság, a feledékenység, illetve a koncentrációs problémák továbbra is jellemzőek maradnak.
Lehet, hogy mégsem ADHD-s a gyerek?
2024. június 21.
Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) összehasonlítása.
A következőkben kicsit összehasonlítjuk az ADHD-t és az SPD-t, megnézzük, hogy mik a hasonlóságok és a különbségek a kettő között. Az SPD szenzoros feldolgozási zavart gyakran összekeverik az ADHD-val. Ennek oka az, hogy a tünetek nagyon hasonlóak és megtévesztőek lehetnek sokszor még a szakemberek számára is.
Fontos kiemelni, hogy az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) egyes tünetei hasonlóak lehetnek, ami megnehezítheti a megkülönböztetésüket.
A következő tünetek mindkét rendellenességre jellemzőek lehetnek.
- Figyelemhiány. Mindkét esetben lehetnek figyelemhiányos tünetek, azaz a gyermeknek nehézsége lehet a figyelem fenntartásában.
- Hiperaktivitás/alacsony tolerancia a helyben üléshez. Mindkét rendellenességnél előfordulhat, hogy a gyermek nyugtalan, folyamatos mozgásigénye van, és nehezen tud hosszabb ideig egy helyben ülni.
- Impulzivitás. Az impulzivitás jelen lehet mind az ADHD, mind az SPD esetén. A gyermek hajlamos lehet az ösztönös cselekedetekre.
- Problémák a szervezetlenséggel. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhatnak nehézségek a szervezettséggel, a tevékenységek és a tárgyak rendszerezésével.
- Könnyen zavarba jöhet a szenzoros ingerek hatására. Az SPD esetén a túlzott érzékenység miatt a gyermek könnyen zavarba jöhet bizonyos hangok, fények vagy érintések hatására, míg az ADHD esetén könnyebben elveszítheti a fókuszt ezek hatására.
- Figyelmetlenség a részletekre. Mindkét rendellenesség esetén lehetnek problémák a részletek észrevételével vagy a feladatok pontos elvégzésével.
- Mozgékonyságigény. Az SPD a gyermek túlzott mozgásigényét okozhatja, az ADHD pedig a hiperaktivitás miatt ugyancsak fokozott mozgásigényt generál.
- Könnyű frusztráció/ingerlékenység. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhat, hogy a gyermek könnyen frusztrálódik vagy ingerlékeny.
- Kihívások a társas kapcsolatokban. Mindkét esetben lehetnek nehézségek a társas interakciókban, azaz a gyermeknek problémái lehetnek a barátokkal vagy a csoportban való viselkedéssel.
- Könnyen lefárasztható/overstimulálható. Mindkét rendellenesség esetén a gyermek gyorsabban elfáradhat vagy túlstimulálódhat szenzoros ingerek hatására.
Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a tünetek közösek lehetnek, mindkét rendellenességnek vannak egyedi jellegzetességei is. A pontos diagnózist csak szakember adhatja meg a gyermek alapos vizsgálata és értékelése alapján.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető
2024. június 20.
A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.
Postpartum vérzés
A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.
A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai
A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.
Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.
Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...111213...294