Információk, érdekességek
Komplex tüdőegészség-program
2026. május 10.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben komplex tüdőegészség-program indul, amely elsősorban az 50–74 év közötti aktív dohányosokat szólítja meg. A program célja a tüdő egészségi állapotának átfogó felmérése, valamint a tüdőrák kialakulásához vezető kockázatok csökkentése szakmailag irányított folyamat keretében.
A kezdeményezés nem hagyományos lakossági szűrésként működik, hanem egyéni kockázatfelmérés alapján, egyénre szabott folyamatként. Ennek célja, hogy a résztvevők időben kapjanak érthető visszajelzést tüdejük aktuális állapotáról, és lehetőség nyíljon a szükséges lépések megtételére.
A programban való részvétel előzetes regisztrációhoz és szakmai kiválasztáshoz kötött. A jelentkezés nem jelent automatikus részvételt, és a bevont résztvevők esetében sem mindenkinél történik azonos vizsgálatsor, a szükséges elemeket szakmai döntés alapján határozzák meg. A folyamat során több, egymásra épülő vizsgálati és tanácsadási elem kerülhet alkalmazásra, és indokolt esetben alacsony dózisú CT-vizsgálat is része lehet a programnak.
A kezdeményezés kutatási programként, európai együttműködésben valósul meg, az EUCanScreen – European Joint Action on Cancer Screening részeként. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az aktív dohányosok körében mely beavatkozások segítik leginkább a kockázatok csökkentését és a korai felismerést.
A gerinc védelmében
2026. április 23.
A test szilárd belsõ tartórendszere a csontváz.
Felnõtt embernél ez kétszázhat különféle csontból épül fel, ám az újszülöttnél még háromszázötven külön darabból áll. Ezek huszonöt éves korra nõnek össze véglegesen. Az addig kialakult tartáshibák ekkor rögzülnek, s kezelésük nehezebbé válik.
A csontozat gyermekkorban fejlõdik a leggyorsabban, harmincéves korra éri el a legnagyobb szilárdságot. Szerkezetük állandóan változik igénybevételtõl, táplálkozástól függõen. Dr. Kéner Mária ortopédszakorvos arra figyelmeztet, hogy kezelés nélkül a gyermek- és kamaszkori tartáshibák rögzülnek, késõbb ezeket már nem lehet korrigálni. Általában a korai felismerés hiánya áll a felnõttkori hátfájások hátterében. A hibás testtartásnak messzemenõ következményei lehetnek, sajnos ez mára a hát- és derékfájással együtt civilizációs tünet.
A gyógytorna ma már trendi és a tudatosságról tanúskodik
2026. április 22.
„Szakemberként azt látom, hogy ma már menő gyógytornára járni. A fiatalok nem úgy tekintenek rá, mint régen a gyógytesire, ahol a gyermek sokszor elkülönítve érezhette magát a többiektől, és azt élhette meg, hogy esetleg kimarad valamiből. A gyógytorna szerencsére ma már kevésbé stigma, inkább az önmagunkkal való törődés egyik formája. A jó testtudat önbizalmat ad, a mozgás csökkenti a stresszt és oldja a teljesítményszorongást. Egyre több fiatal számára válik fontossá az egészség és a különböző prevenciós technikák elsajátítása” – tapasztalja Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza.
„Mindig hangsúlyozom a fiataloknak, hogy sportolók is járnak hozzám, és a gyógytornának köszönhetően fokozódik a teljesítményük. Szoktam ajánlani közösségi média oldalakat is, amelyeket bekövethetnek, és ha találnak egy számukra izgi feladatot, akkor azt mindig átbeszéljük” – meséli a szakember.
Fontosak az egészségügyi szűrések
2026. április 08.
Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is
Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!
– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?
– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.
Halláscsökkenés – Így ismerhetjük fel időben!
2026. április 06.
A családtagok szerepe kulcsfontosságú, hogy időben szakemberhez kerüljön az érintett.
„Nincs baj a hallásommal” – szokták azonnal rávágni az idősebb páciensek, ha megkérdezem, hogy jól hallanak-e? Arra pedig, hogy járt-e mostanában hallásvizsgálaton, csak alig néhányan felelnek igennel. Ha éppen családtag is jelen van a rendelőben, akkor nem ritkán ők azért jelezni szokták, hogy ha van rá mód, vizsgáljuk meg a hallást is egy fülmosás és a fülészeti vizsgálat után.
A halláscsökkenés jelei először inkább a közeli hozzátartozóknak tűnnek fel. Hangosabban szól a tévé, gyakrabban kérdez vissza a rokon: Tessék?
Gyermekként – a születésünktől kezdve – szerencsére évente szűrik, hogy van-e valamilyen probléma a fülünkkel.
Felnőttkorban csak bizonyos munkahelyeken alkalmasság kapcsán vagy panasz esetén. Körülbelül 55-60 éves korunkban akkor is érdemes meglátogatni egy hallással foglalkozó szakértőt, ha nem tapasztalunk magunkon halláscsökkenést.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...183