Információk, érdekességek
Mi számít magas vérnyomásnak?
2023. október 05.
A magas vérnyomás olyan rizikófaktor, amely számos szív- és érrendszeri megbetegedésre hajlamosíthat, és potenciálisan halálos kimenetelű kórképek, pl. szívinfarktus, agyvérzés kockázatát fokozza.A vérnyomás mérése a háziorvosi vizitek szinte elmaradhatatlan velejárója. Nem véletlenül. Többéves vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a magas vérnyomásos betegek vérnyomását minél alacsonyabb értékre kell visszaszorítani. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy pl. a 180/100 Hgmm igen magas vérnyomásnak számít. Ha gyógyszeresen ezt 140/90-re szorítjuk vissza, már sokat tettünk a beteg egészségéért. Amennyiben azonban még nagyobb mértékben csökkentjük a vérnyomást, pl. 122/82-re, akkor még kifejezettebben csökkentjük a kockázatát annak, hogy az adott beteg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben megbetegszik, vagy akár meghal.
Új protokoll: 130/80 Hgmm a limitérték
Korábban a normális és a magas vérnyomás közötti határértéknek a 140/90 Hgmm számított. A legújabb tudományos eredmények és az azokból nyilvánvalóvá vált szív- és érrendszeri kockázatok ismeretében neves szakmai szervezetek, így az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) úgy látják célravezetőnek, hogy a betegeknél az életmód-változtatást és az esetleges antihipertenzív gyógyszeres terápiát már hamarabb, alacsonyabb vérnyomásértékeknél el kell(ene) kezdeni, mint az az eddigi gyakorlatban jellemző volt. Ezzel összhangban az eddigi 140/90 Hgmm helyett a jövőben 130/80 Hgmm lesz a vérnyomásban a limitérték.
A határérték változtatása azt is jelenti, hogy hirtelen 72 millióról 103 millióra nő a magas vérnyomásban szenvedő amerikai lakosok száma, azaz az USA-beli felnőtt lakosság 46%-ának magas a vérnyomása. Továbbá az 55 és 74 év közöttiek körében a magas vérnyomás négyből három főt érint. Az új irányelvekben nincsenek megadva külön hipertónia-határértékek az idősebb korosztályra vonatkozóan, azaz a korosabbak esetében sem megengedőbb a szakmai szervezet; így a 65 év fölöttiek esetében is a 130/80 Hgmm-es határ- és célérték a mérvadó.
A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségeknél
2023. október 01.
Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.
Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.
A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.
A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.
Nehezen induló, akadozó vizelet? Melyek lehetnek az okok?
2023. szeptember 29.
A vizeletrekedés olyan hosszan tartó folyamat, amelynek során a hólyag nem ürül ki megfelelően. Az akadozó vizelés, a vizelési nehézségek hátterét dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa világította meg.
Az akadozó vizelet hátterében számos ok állhat
A vizeletrekedés gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vizelet nehezen indul, a vizeletsugár vékonnyá válik, erőtlen maga az ürítés, esetleg menet közben meg is akad a vizelés, valamint esetleg utócsepegés is jelentkezik. Ezt a jelenséget fontos elkülöníteni a vizeletelakadástól, ami egy hirtelen bekövetkező vizelési képtelenség.
– Amikor vizeletürítési nehézségek jelentkeznek, mielőbb érdemes kivizsgálást kezdeményezni, ugyanis nagyon sok ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Nagyon gyakran valamiféle fizikai akadály okozza a nehézségeket, mint például a hólyagban vagy a húgycsőben jelen lévő kő, húgycsőszűkület vagy éppen a prosztata megnagyobbodása.
Nehézzé tehetik még a vizelést a környéken elhelyezkedő szervek cisztái, daganatai, illetve bármilyen idegi sérülés. Előfordulhat, hogy a vizelési nehézséget a hólyag beidegzési zavara, a sclerosis multiplex, vagy akár gyógyszer mellékhatás okozza. Ez utóbbi tekintetében nagyon fontos tisztázni, nem szed-e a páciens például hormonpótló szert, szívritmus szabályozó vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, antihisztamint vagy antipszichotikumot. Ezeken kívül természetesen még számos további lehetőséget is sorra kell venni, hiszen a cél egy pontos diagnózis felállítása, ugyanis erre építve lehet csak hatékony a kezelés.
Miért baj, ha megreked a vizelet?
A vizeletrekedés kétségtelenül kényelmetlen, kellemetlen tünet, de bizonyos esetekben veszélyesebb is lehet ennél. Ha nem teljesen ürül ki a vizelet, vagyis inkomplett hólyagürülésről van szó, akkor azzal lehet számolni, hogy a pangó vizelet esetleg felülfertőződve gyulladást okoz a húgyhólyagban. Ez nem csak a húgyutakat károsíthatja, de hosszú távon veseelégtelenséghez is vezethet. Ezen kívül az erőlködéstől a húgyhólyag izomrostjai között divertikulumok, vagyis nyálkahártya kiboltosulások keletkezhetnek, sőt idővel hólyagkövek is kialakulhatnak.
Hajritkulás – mikor forduljunk immunológushoz?
2023. szeptember 26.
Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Hormonális oka is lehet
Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.
Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség
Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket.
Öröklődhet
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia – formájában. A betegség érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.
Leukémia – vajon mindig egyenlő a halálos ítélettel?
2023. szeptember 25.
A leukémia, azaz a fehérvérűség igen veszélyes, sürgős kezelést igénylő megbetegedés, melyre olykor csupán egy rutin vérkép vizsgálat során derül fény. A kór érintheti mind a gyermekeket, mind a felnőtteket, és mindegyik korosztályra bizonyos leukémia típusok jellemzőek. Hogy milyen fajtái vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.
A vér rákos megbetegedése
A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése. A fehérvérsejtek osztódása során DNS-mutáció miatt éretlen- normális esetben csak a csontvelőben, nyirokszervekben található-, különböző érési stádiumban levő sejtek jelennek meg a vérben. Ezek a kóros sejtek igen gyorsan szaporodnak, csakúgy, mint más rákos daganatok sejtjei.
Sokan úgy vélik, a leukémia elsősorban a gyermekeket érinti, ám felnőtteknél is ugyanúgy megjelenhet. Több típusa is ismert, attól függően, hogy a betegségnek milyen gyors a megjelenése és lefolyása, valamint, hogy a vérsejtek, nyiroksejtek mely típusát érinti. Előbbi esetben létezik heveny és krónikus lefolyású, utóbbinál pedig limfoid és mieloid fajtákat különböztetünk meg. Ezeket figyelembe véve az alábbi csoportosításba szokták a leukémiákat sorolni:
- akut limfoid leukémia (ALL)
- akut mieloid leukémia (AML)
- krónikus limfoid leukémia (CLL)
- krónikus mieloid leukémia (CML)
Limfoid leukémia
A daganat a limfociák elősejtjeiből indul ki, és hogy hogy melyik elősejtből alakul ki a kóros sejtszaporulat, a betegség lehet B-és T-sejtes limfoid leukémia. Gyors és lassú lefolyású formája is ismert, ezek szerint különböztetjük meg az akut (ALL) és a krónikus (CLL) limfoid leukémiát. Az ALL elsősorban gyermekkorban fordul elő (ritkábban időseknél is) és megfelelő terápia nélkül akár hetek alatt halálos kimenetelű lehet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...444546...270