Információk, érdekességek
Kiégés a gyermeknevelésben is lehetséges?
2021. július 04.
Szeretne tökéletes anya lenni? Néha úgy érzi, hogy kimerül a gyermekneveléstől? Vágyik arra, hogy jobban értékeljék anyai munkáját?
Meglepőnek tűnhet a cím, ha eddig úgy gondoltuk, hogy a kiégés csak a munkában lehetséges.A kiégés azonban nem csak a hivatalos munkahelyeken léphet fel. A gyereknevelés és a háztartás vezetése ugyanis ugyanúgy munkának számít, még gazdasági értelemben is. A kiégésre veszélyeztető munkakörülmények pedig hasonlóan felütik a fejüket, sőt néha intenzívebben is megjelennek, mint egy állás kapcsán.
Mik ezek a tényezők?
Például a nap 24 óráját érintő fizikai, lelki igénybevétel; vagy az a nagyfokú felelősség, amit a gyermekünk életéért érzünk; vagy a monotónia a lakásba bezártság esetén a kisgyerekkel, a mindennapok egyforma ritmusában. Kiemelendő a nagyfokú erőfeszítések mellett a jutalom relatív hiánya is, hiszen otthon aztán igazán hiányzik egy „főnök” „munkatárs”, aki legalább néha megveregetné a vállunkat, vagy legalább dobna egy biztató mosolyt. Ezért lehet különösen fontos egy stabil, jutalmazó párkapcsolat, amiben a családapa időről időre megdicséri a feleségét.
Mit jelent az anyai kiégés, s honnan vesszük észre a veszélyét?
A kiégés szindrómának három fő összetevője van, amiből a szülőket főleg két tényező érinti: egyrészt az érzelmi és fizikai kimerülés, másrészt pedig annak megélése, hogy rosszabbul teljesítenek, mint szülő. A kiégés harmadik tünete, az érzelmi távolságtartás, cinizmus általában kisebb arányban jelenik meg szülők esetében.
Mit veszünk észre ezekből a mindennapokban?
- több az aggodalom/panasz, mint az öröm
- annak a hosszan megmaradó érzése, hogy elegünk van a gyerekünkből, sőt minden gyerekből
- feszültek, türelmetlenek vagyunk, ami miatt könnyen kezdünk el a gyermekünkkel is kiabálni
- a fentiek mellett azonban kemény lelkiismeret-furdalás is gyötör a megélt érzések miat
Ezek a tünetek természetesen átmeneti jelleggel kísérői szinte minden anya életének, főleg a megterhelőbb időszakokban (pl.: alváshiányos állapot). Aggódnunk és változtatnunk akkor kell, ha ez az állapot több hétig, hónapig fennáll.
Fontos megjegyezni, hogy a kiégés általában a túlzottan lelkiismeretes, a tökéletességre törekvő anyák esetén fordul elő, akik szeretnének mindig, mindent megadni gyermeküknek. Sokszor azonban ezek túlzó követelmények, amelyeket folyamatosan elvárnak önmaguktól, pihenési időszakot és rugalmasságot nem engedélyezve anyai teendőik közepette .
Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!
2021. június 29.
A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.
A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.
A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.
Napvédelem
Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.
Csecsemőkori kólika és posztbiotikum: kérdések és válaszok szülőknek
2021. június 28.
A csecsemőkori hasfájás az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Egyes felmérések szerint akár minden második gyermeket is érintheti a csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven kólika.
A csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb (újabban 5 hónap), egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír.
Egy síró baba hangja, aki görcsökkel küzd, a legzavaróbb, figyelemkeltő és cselekvésre ösztönző hang, ami létezik számunkra – egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint.
A csecsemőkori kólikát manapság a funkcionális kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Ugyanakkor vannak kórképek, amelyeket ki kell zárni a csecsemőkori krónikus hasfájás hátterében, de a kólika esetén is beszámolnak újabban a bélflóra jellegzetes elváltozásáról, a diszbiózisról.
A diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozhatja. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. Egyik javasolt kezdet lehet a megfelelő táplálkozás mellett a széles spektrumú probiotikumok bevitele, természetesen csepp formában és speciálisan csecsemőknek tervezve.
Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bél áteresztő képességének zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.
2018-ban a Houstoni Egyetem mikrobiológia és virológiai kutatói újabb következtetésre jutottak, miszerint a csecsemőkori kólika a bélflóra egyensúly zavarának megjelenése (diszbiózis) mellett a bélrendszer gyulladásával kapcsolható össze.
Összefüggnek a gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés
2021. június 27.
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek – számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.
Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.
A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.
A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor. “Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott” – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.
Miért nem elég csak folsavat szedni terhesség alatt?
2021. június 25.
Nagyon sok nőben merül fel a kérdés, hogy ha a folsav a legfontosabb, amit szedni kell terhesség alatt, akkor miért nem elég csak azt bevinni pluszban a szervezetbe? A kérdés megválaszolásában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van segítségünkre.
Miért fontos a folsav és miért nem elég?
A folsav nagyon fontos összetevője az egészséges fejlődésnek a baba szempontjából, hiszen ez az anyag képes megakadályozni, illetve drasztikusan csökkenteni az idegcső-záródási rendellenességek kialakulását. Nem is kérdés, hogy szedését javasolják a szakemberek.
A szervezetben egyébként is megtalálható ez az anyag, így lehetséges az, hogy nagyanyáink korában, amikor még semmilyen plusz anyagot nem szedtek, egészséges babák születtek. Sajnos azonban az azóta eltelt évek alatt az élelmiszerek beltartalma jelentősen csökkent. Ez köszönhető a tápanyagokban egyre kevéssé bővelkedő termőtalajoknak, a műtrágyázásnak és természetesen a tömegtermelésnek.
Azonban, ha a folsavból már nincs elég a szervezetben ahhoz, hogy a várandósság alatt megnövekedett igényeket fedezze, akkor sajnos más, szintén kiemelten fontos anyagból is hiányt szenved a szervezet, vagyis ezek pótlása is szükséges!
Nem csak a folsav a fontos?
A folsav mellett igen sok olyan ásványi anyag, nyomelem és vitamin is van, melyek a baba fejlődésének szempontjából kiemelten fontosak. Felsorolni is sokáig tartana, így csak néhányat emelünk most ki:
Cink és réz: a két anyag antibakteriális, antivirális és gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, így a várandósság során nagyon fontosak. A vetélések és koraszülések több, mint 70%-ért ugyanis a felszálló fertőzések tehetőek felelőssé, melyek kialakulásának kockázatát a cink és a réz képes minimalizálni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...666768...294