Információk, érdekességek
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
2025. április 22.
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik.
A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
Élen az SZTE Magyarországon gyógyszerészet és gyógyszertudományok területen a QS friss rangsora szerint
2025. április 21.
A Szegedi Tudományegyetem idén is remekül szerepel a QS brit rangsorkészítő tudomány- és szakterületi listáin. A 2025. március 12-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE első helyen végzett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok területén. Emellett több kategóriában stabilan őrzi pozícióját mind a hazai, mind a globális mezőnyben, és új tudományterületi listára is felkerült.
A Szegedi Tudományegyetem több tudomány- és szakterületen is remek eredményt ért el a QS World University Rankings by Subject legfrissebb kiadásában. A világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége az idei felmérésében több mint 5200 intézményt vizsgált, ezek közül közel 1750 került be a rangsorokba 5 tágabb tudományterületi kategóriában, valamint 55 szűkebb szakterületen. A Szegedi Tudományegyetem globális helyezései mind dobogós helyeket jelentenek magyar viszonylatban.
Az SZTE első lett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, és a nemzetközi mezőnyben is stabilan őrzi pozícióját a 251-300. helyen. A listában mindössze három magyar egyetem szerepel.
Agyunk egyik fontos részéről tudtak meg új információkat magyar kutatók
2025. április 20.
A hippokampusz kulcsfontosságú a tanulásban és a memóriában, valamint sok neurológiai és pszichiátriai rendellenesség kapcsolódik ehhez a területhez. Míg a rágcsálók hippokampuszának felépítéséről már számos adat áll rendelkezésünkre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismereteink továbbra is hiányosak. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói most fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Fő funkciója a tudatosan hozzáférhető, jellemzően nyelvi formába önthető, felidézhető emlékek elraktározása és előhívása. Segítségével jegyezzük meg kedvenc kávézónk helyét is, ha egy olyan városban járunk, ahol már rég voltunk.
A hippokampusz működésének mélyebb megértéséhez azonban olyan számítógépes modellekre van szükség, melyek pontos mennyiségi adatokon alapulnak, például a különböző sejtcsoportok sejtjeinek a számán és azok kapcsolati hálózatán, azaz szinapszisain. Míg a rágcsálók hippokampuszának neuronális összetételéről és szinaptikus felépítéséről már számos számszerű adat áll rendelkezésünkre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismereteink továbbra is hiányosak. Ez nem meglepő, mivel a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehéz beszerezni.
A gyulladás is szerepet játszhat a koronavírus miatti idegrendszeri zavarok kialakulásában
2025. április 18.
A COVID-19 több száz millió embert érint világszerte, és gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig nem ismertek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét a COVID-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában. A komoly klinikai jelentőséggel kecsegtető eredményeiket az idegtudományok vezető folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben közölték.
A COVID-19 számos olyan idegrendszeri tünet kialakulásával hozható összefüggésbe, mint az ízérzékelés és szaglás elvesztése, szédülés, fejfájás, zavartság, memóriazavarok, krónikus fáradtság, vagy a vegetatív idegrendszer zavarai, amelyek nagymértékben rontják a betegek életminőségét. Klinikai képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy már a betegség akut fázisában is kialakulhatnak elváltozások az agy számos területén, miközben a poszt-COVID esetekben az agykéreg vastagságának csökkenése, vagy az agyi keringés zavara hosszú hónapokon át is fennmaradhat. Ugyanakkor az idegrendszeri elváltozások okai jelenleg nem ismertek.
A HUN-REN KOKI Dénes Ádám által vezetett Neuroimmunológia kutatócsoportjának célja annak megértése volt, milyen szerepet játszanak az agy immunsejtjei, a mikroglia sejtek a SARS-CoV-2 fertőzés által kiváltott gyulladás és idegrendszeri tünetek kialakulásában. Ehhez egy olyan új módszert fejlesztettek ki, amely lehetővé tette részletes szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok kivitelezését a COVID-19 következtében elhunyt betegek agyszövetének és perifériás szerveinek mintáiban.
A kutatási program egyik fő megállapítása, hogy a mikroglia sejtek működési zavara és az agyi erek környezetében kialakuló gyulladásos folyamatok szoros összefüggést mutatnak a COVID-19 által érintett agyi területeken bekövetkező idegi károsodás mértékével. A kutatók kimutatták, hogy a mikroglia sejtek idegsejtekkel és agyi erekkel történő kommunikációjában kulcsszerepet játszó úgynevezett P2Y12R receptorok mennyisége nagymértékben lecsökkent azokon az agyterületeken, ahol a vírus fehérjéi mellett érrendszeri gyulladás is jelen volt.
Azt is kimutatták, hogy a mikroglia funkcionális zavara együtt jár a sejtek energiatermeléséért is felelős mitokondriumok károsodásával. A mikroglia sejtek károsodása leginkább azon agyterületeken volt megfigyelhető, ahol az erekben kialakuló gyulladással párhuzamosan az idegsejtek kommunikációjában alapvető szerepet játszó szinapszisok és mielinhüvely sérülése is számottevő volt. Az azonosított neurológiai rendellenességek az egyes betegek agyának nagyon különböző területein és eltérő mértékben alakultak ki, főleg az agytörzsben, ahol a fő légzési és keringési központok is találhatók. Emellett érintettek voltak az agykéreg, a hipotalamusz és a talamusz agyterületek is, amelyek károsodása összefüggésben állhat a COVID-19 következtében kialakuló hormonális, vegetatív idegrendszeri, memória- vagy alvászavarok kialakulásával.
A HUN-REN KOKI kutatói megfigyelték továbbá, hogy a SARS-CoV-2 vírus fehérjéi megjelennek az erek falát alkotó sejtekben és a keringő immunsejtekben is, amelyek a gyulladt agyi területeken gyűlnek össze. Ezeken a területeken nem csupán a mikroglia sejtek működési zavara, de a keringő vért az agyszövettől elválasztó, úgynevezett vér-agy-gát sérülése is kimutatható volt.
Magyarországon legalább 1,4 millió embert érint, és még szavunk sincs rá!
2025. április 16.
Aktív, tudatos öregedés mint lehetőség és válasz az ageizmusra
A magyar társadalom egyre öregszik és nincs felkészülve erre a folyamatra. Az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot, többségük azonban nem tudja, hogyan maradjon aktív a nyugdíjaskor előtt és azután is, és hogyan öregedjen egészségesen. A magyarok kétharmada szerint az egészségügyi problémák az idősödés óhatatlan velejárói. Az 50-69 évesek fele gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, és több mint harmaduk nem is vágott bele valami újba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt – derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon közös kutatásából. Szakértők szerint az öngondoskodás-szemléletű hozzáállás támogatná az egészség megőrzését és segítene megkérdőjelezni az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat.
A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40%-ot. Szakértők szerint 2030-ra minden 3. magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.
A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek (ageizmus) magyarországi hatásait vizsgálta egy friss, reprezentatív felmérés, melyet a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat felkérésére a Medián végzett 2024. decemberében[1].
[1] Adatfelvétel: telefonos interjúk 2024 decemberében. Minta: A 800 főből álló országos reprezentatív mintát kiegészítették egy 400 fős, az 50-69 éves korosztályt célzó mintával. Az alapmintából és a kiegészítő mintából álló 50-69 éves korcsoport mintája így összesen 600 főt tartalmazott.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...236