Információk, érdekességek
7 tipp, hogy hogyan óvjuk szemünket az őszi-téli időszakban
2024. december 14.
A hidegebb hónapok különösen nagy kihívást jelentenek szemünk egészségére, köszönhetően a hideg levegőnek, a fűtött helyiségeknek és a fokozott képernyőhasználatnak. Hogyan vigyázzunk szemünkre ebben az időszakban? Az Alensa összeállítása, szakértővel.
Szemszárazság zimankóban
A szemszárazság – bár egész évben előfordulhat – még kellemetlenebb problémává válhat a téli és őszi hónapokban. Amikor a hőmérséklet csökken és a nappalok rövidebbek, sokan tapasztalják a kellemetlen tüneteket, például égő-szúró érzést, viszketést, fényérzékenységet, sőt, könnyezést is. Ez a jelenség nemcsak a hideg levegő és a fűtött belső terek közötti kontrasztnak köszönhető, hanem többek között annak is, hogy ilyenkor általában kevesebb időt töltünk a szabadban, és többet nézünk képernyőket, illetve télen kevésbé vagyunk szomjasak, kevesebb folyadékot fogyasztunk.
A fűtött helyiségek száraz levegője jelentősen csökkenti a könnyfilm stabilitását, míg kint a szeles, hideg időjárás felgyorsítja a könny párolgását a szemfelszínről. Sőt, a téli napsütés is problémát okozhat: a hóról visszaverődő erős fény is irritálhatja a szemet. Ebben az időszakban többet használjuk a képernyőket, ami kevesebb pislogáshoz vezet, tovább súlyosbítva a helyzetet. A kontaktlencse-viselők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra.
A védekezés jelentősége
A szemszárazság elleni védekezés különös jelentőséggel bír az őszi-téli időszakban, amikor a zord időjárás és a beltéri fűtés együttesen terheli meg szemünket. „Fontos odafigyelnünk szemünk védelmére az őszi-téli hónapokban, hiszen a szemszárazság nemcsak kényelmetlenséget okozhat, hanem hosszú távon szaruhártya-irritációt is eredményezhet. A könnynek számos funkciója van: folyamatosan tisztán és nedvesen tartja a szemfelszínt, megőrizi a szaruhártya átlátszóságát, segíti a tápanyagok és az oxigén felvételét a levegőből. Nedvesség nélkül a szaruhártya kiszárad és átlátszatlanná válik, fertőzések, gyulladások alakulnak ki.” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.
7 tipp a szemszárazság megelőzésére
1., Érdemes párásítót használni
A párásító segít fenntartani a szem felszínén a megfelelő nedvességet, így megelőzi a kiszáradást. Otthon és az irodában is hasznos lehet, különösen száraz levegőjű környezetben. Fontos rendszeresen tisztítani a készüléket, hogy elkerüljük a baktériumok és a penész felhalmozódását.
Ami a nőknél mellrákot, az a férfiaknál prosztatarákot okoz
2024. november 30.
A november, a prosztatarák hónapja. Szükség van erre a kiemelt figyelemre, hiszen évente hazánkban 8.000 új mellrákos és 4.500 új prosztatarákos megbetegedést regisztrálnak. A rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, és a prosztatarák is azok közé a daganatos betegségek közé tartoznak, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, ráadásul mindkét megbetegedés esetén ugyanazoknak a géneknek, a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi növelik a kialakulás kockázatát. A tudomány fejlődésének köszönhetően már lehetősége van mindenkinek előre, proaktívan kiszűrni ezeket a genetikai kockázatokat, még a betegség esetleges kialakulása előtt.
Élete során minden 8. nő megbetegedik emlőrákban. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli férfiakban. Ha valaki a két gén valamelyikén hordoz mutációt, 75 éves koráig 80 százalékos eséllyel alakul ki nála emlőrák és 10-60 százalékos eséllyel petefészekrák.
Az Amerikai Rákegyesület szerint egy olyan nőnél, akinek egy közvetlen rokona (nővére, anyja, lánya) mellrákban szenved, kétszer akkora a rák kialakulásának kockázata, és háromszor akkora, ha legalább két ilyen rokona szenved a betegségtől.
Az egyik leghíresebb példa az örökletes kockázatok korai kiszűrésére Angelina Jolie, akinek édesanyja petefészek- és mellrákban halt meg, valamint nagymamáját és nagynénjét is mellrák miatt veszítette el. A családban előforduló halmozódás miatt a hazánkban is több alkalommal járt amerikai világsztár genetikai tesztet kért, és kiderült, hogy a színésznő maga is hordoz ilyen irányú kockázatot emelő genetikai variánst, ami hajlamosabbá teszi a mell- és petefészekrákra. Éppen ezért úgy döntött 10 évvel ezelőtt, hogy kéri még a betegség kialakulása előtt a megelőző bilaterális masztektómiát, azaz emlőeltávolítást.
A prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4.500 új, jellemzően 50 éves kor feletti, beteget regisztrálnak, és mintegy 1.300 férfi halálát okozza. Kialakulhat genetikai okok miatt is, de életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfirokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett szülő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet. A prosztatarák kialakulásának genetikai hátterében, a mellrákhoz hasonlóan, leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi állnak, így kiemelten fontos ezek proaktív vizsgálata.
„Fontos megjegyezni, hogy önmagában az, hogy valaki hordozza a BRCA1 vagy a BRCA2 problémás génváltozatát, nem jelenti azt, hogy garantált a mellrák vagy a prosztatarák, hanem a proaktív genetikai teszt elvégzése után, az eredmények ismeretében személyre szabott megelőzési terv készíthető.
Miért fontos megelőzni a láb bütykeinek kialakulását?
2024. november 28.
A hallux valgus, hétköznapi nevén bütyök, egyike a láb leggyakoribb deformitásainak. Akkor beszélhetünk bütyök kialakulásáról, ha a nagy lábujj alappercén csontkinövés keletkezik.
Torzítja a láb külsejét, és meglehetősen nagy esztétikai gondot okoz a hölgyek és urak körében is, elsősorban mégis a gyengébbik nemet sújtja.
Fő okozói
A rosszul megválasztott lábbelik, a lábujjakat összenyomó magas sarkúk, körömcipők, de a láb harántboltozatának süllyedése, a lúdtalp is okozhatja.
A lúdtalp következtében megváltozik a láb terhelése, a lábfej a lábujjak tövénél szélesebbé válik, és a megváltozott súlyeloszlás következtében az inak a nagylábujjat a másik négy ujj felé húzzák.
A nagyujj vagy más néven öregujj elhajlása okozza azt, hogy az alapperc az ellentétes oldalon kitüremkedik, és hosszabb távon csontkinövés jön létre.
Kezdetben ezt a jelenséget esztétikai problémaként éljük meg, és a cipővásárlásnál okoz gondot, később azonban egyre több fájdalommal is jár! Az állandó irritáció miatt, létrejövő nyomás hatására a kitüremkedés könnyen gyulladásba jön, és ilyenkor égető fájdalmat okoz. A dörzsölődés hatására ezen a területen, akár fekélyes seb is kialakulhat.
Minél később kezdjük el kezelni a láb deformitásait, annál komolyabb, csúnyább és súlyosabb ortopédiai elváltozásnak tesszük ki magunkat.
A megfelelő cipő kiválasztása már fél siker lehet a megelőzés terén
Mindenképpen érdemes olyan lábbelit választani, ami illeszkedik lábaink anatómiai formájához, nem okoz nyomást sehol, nem szoros. A rossz cipők nem csak bütyköt, lúdtalpat vagy vízhólyagot okozhatnak, de tyúkszemet, erős bőrkeményedést, és visszafordíthatatlan bőrelváltozásokat is. A bütyök kialakulásához az eddig felsoroltakon kívül örökletes hajlam is vezethet, valamint különféle ízületi gyulladások is okozhatják, de a rosszul megválasztott lábbeli minden esetben csak tovább ront a helyzeten.
Kevesen tudják, hogy az anatómiailag előnytelen cipő képes megváltoztatni a lábméretet, elősegítheti az inak rövidülését, ami szintén nagyfokú deformitáshoz vezet. Az a cipő, ami abszolút lábra termett, sehol sem nyomja a lábat, nem szorítja egymáshoz a lábujjakat, egyenletesen oszlik el benne a súly, a sarka közepesen nagy, nem lapos, de nem is túl magas.
A megelőzést a jó lábbelin túl tovább segíti a harántboltozatot megemelő lúdtalpbetét, amivel megállítható a kezdeti folyamat, megelőzhető a nagylábujj elfordulása, a bütyök, csontkinövés kialakulása is, de a gumiból készült, rugalmas bütyökkorrektor is nagyon hatásos megoldás megelőzés esetén is.
Gyanú esetén érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni a problémával, így személyre szabott talpbetét is készíttethető, mivel a szabvány betétek nem mindig felelnek meg mindenkinek.
A már említett bütyökkorrektor, vagy a pihenési időszakban alkalmazható lábujjsín szintén segíthet megelőzni az öregujj deformációit, de ajánlott a lábak, lábujjak rendszeres tornáztatása is.
9 életmód tanács a szívinfarktus, a stroke megelőzéséhez
2024. november 27.
A szívinfarktus és a stroke sokak számára komoly fenyegetést jelent, különösen, ha a családban volt már érintett személy. Szorongás helyett azonban érdemes az életmódunkat megreformálni a megelőzés érdekében. A legfontosabb tanácsokat dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos összegezte.
- Szokjunk le a dohányzásról
A dohányzás érszűkítő hatása miatt jelentősen károsítja a szív-érrendszert, ezen felül számos más betegség – többek közt daganatok – kockázati tényezője is. A leszokáshoz számos segítség igénybe vehető, gyógyszeres és nem-gyógyszeres eszközök, viselkedés terápia is rendelkezésre állnak. - Étkezzünk okosan
A minőségi (és visszafogott mennyiségű) étkezés szinte minden befolyásolható rizikófaktorra hatással van: a koleszterinszintre, a vérnyomásra, a cukorbetegség és az elhízás állapotára – amelyek mind lehetnek a szívbetegségek kockázati tényezői. A megfelelően összeállított étkezés alapja a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, magvakban, halakban gazdag étrend, és nem vagy kis mennyiségben tartalmaz cukrot, sót, vörös húsokat, állati zsiradékokat, készételeket. Bármilyen érzékenység, allergia, meglévő betegségek, vagy komoly célok esetén azonban a legjobb eredmények a dietetikus által összeállított étrenddel érhetők el. - Csökkentsük a koleszterinszintet
Mivel a magas koleszterinszint az érszűkület egyik rizikófaktora, a „hasznos” (HDL) koleszterin kivételével, a teljes-, az LDL- koleszterinszintet és a triglycerid szintet is érdemes csökkenteni – magas értékek esetén. Ennek legfontosabb eszköze az életmód, amely a transzsírok és telített zsírok visszaszorítására, és a rendszeres mozgásra épül, illetve ha ez már nem elég, a koleszterincsökkentő gyógyszerekre is. - Vigyük lejjebb a vérnyomásértékeket
A stroke legnagyobb kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely egyrészt az alapkőnek tekintendő mozgással és megfelelő táplálkozással csökkenthető, másrészt a gondosan felügyelt, személyre szabott gyógyszereléssel. - Mozogjunk minden nap
Bár a kutatások szerint heti legalább 150 perc közepesen intenzív mozgás az, ami már mérhetően képes javítani az egészségi mutatókon, a kevés is több, mint a semmi. Az egyértelmű, hogy az ülő életmód önmagában is növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, ám alapbetegségek (például szív-érrendszeri problémák, cukorbetegség, légző- vagy mozgásszervi betegségek) esetén érdemes szakember vezetésével személyre szabott mozgásterápiát kezdeni. - Célozzuk meg az optimális testsúlyt
– Az elhízás gyakorlatilag világméretű probléma és nem csak a kardiológiai betegségek rizikóját növeli jelentősen, de gyakorlatilag az egész szervezet működését nehezíti. Fontos tudni, hogy a drasztikus diéták és a fogyókúrás „csodatermékek” nem segítenek, csakis egy jól felépített életmódváltás lehet képes megállítani és fokozatosan csökkenteni a plusz kilók számát. Ha már következményes cukorbetegséggel, mozgásszervi vagy más problémákkal is szembe kell nézni, különösen fontos a szakértő irányítása – ismerteti dr. Vernes Réka, KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos.
Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen?
2024. november 25.
Ha nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.
A hiány okai, tünetei
A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra az izmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakorolt pozitív hatásain túl, több vizsgálat szerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást. Elsősorban hypertoniás krízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.
Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmód következményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. A magnéziumhiány okai:
– fokozott fizikai igénybevétel,
– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,
– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),
– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),
– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyes vizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok, immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).
A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.
Ártalmas is lehet
- Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myasthenia gravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a beteget monitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/liter vagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés (EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább 100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...168